|

Látnivalók Sirokban

Nyomtatóbarát változat

Borics Pál kiállítás | Római katolikus templom | Kőkúti Szent László kápolna | Barát és Apáca szikla, Török asztal

Borics Pál kiállítás

KönyvtárA könyvtárban kapott helyet Borics Pál (1908-1969) siroki születésű szobrászművész kiállítása, akinek keze nyomán a kő megelevenedett, életre kelt, és alkotásai a mai napig kőszobrászatunk időt álló remekei. A művész nehéz, viszontagságos gyermekévek után minden előképzettség nélkül küzdötte fel magát a művészi élet élvonalába. Kortársai, a művészettörténészek „a kő gyermekének” nevezték el, aki művészi szintre emelte tufakő faragását. Páratlan anyagismerete, konok kitartása és hitvallása példa értékű volt a kortárs művészet előtt is. Emlékére utcát neveztek el róla, szobra a polgármesteri hivatal előtt áll. A könyvtárban őrzött alkotásai és köztéri szobrai csak kis töredéke életművének, de hűen reprezentálják a palócföld emberének hétköznapjait, markáns, robosztus alakjai a hozzájuk fűződő élményeinek tömör, beszédes megfogalmazása. Köztéri szobrai Budapesten is több helyen láthatóak.

Római katolikus templom

TemplomA fali központjában található templomot az 1332. évi pápai tized jegyzék már említi, mint plébániát. 1732-ben még csak fából épült imaháza volt a török hódoltság után újra népesedő községnek, templomukat a plébánia elindulásával 1743-ban kezdték el építeni. A templomot Orczy Lőrinc építtette kőből a lakosság hozzájárulásával. Ekkor még csak fatornya volt, a kőtornyot 1787-ben építették hozzá. A templom kiemelkedő értéke a főoltár, a szarkofág alakú sztipesz és tabernákulum fehér-arany drapériadíszítéssel. Az oltárkép Mária szeplőtelen fogantatását ábrázolja, melyet Sajóssy Lajos festett 1865 körül, később, 1924-ben az akkori plébános testvére, Piroska János átfestette. A templombelső a többszöri átalakítások miatt barokk jellegét csak a szentélyben őrizte meg. A templomban két szobor található, melyek az 1904-ben elbontott, régi mellékoltárról származnak: Szent István és Szent László helyi jellegű, szépen faragott figurái. Szent István magyaros viseletben Szent László páncélos katonai öltözetben. A szobrok 1740 körül készültek, újabban átfestették.

A templom külső falán a bejárat mellett a II. világháború áldozatainak emléktáblája látható. A táblát Kislégi Nagy László plébános úr helyeztette el — talán elsőként az országban — aranymiséjének évében, 1984-ben. 38 évet töltött Sirokban, ő maga is tábori lelkész főhadnagyként vett részt a háborúban. A Don-kanyarban a legnagyobb légi és földi tűzben lelkésztársával 250 embert mentett meg a biztos haláltól, amiért megkapta a Tűzkereszt és a Signum Landis kitüntetést. A plébániahivatal építése is az ő érdeme.

Kőkúti Szent László kápolna

Kőkúti kápolnaA helyi lakosság igényére épült 1992-96 között. 1996. december 8-án Seregély István egri érsek szentelte fel. A kápolnát Kormos Gyula egri építész tervezte, külső megjelenésében és belső szerkezetében szerencsésen ötvözi a középkori templom és a modern építészet stílusjegyeit. Mindez hangulatosan illeszkedik a táj szépségéhez. A sarkon magasodó harangtorony, alul ferdén lejtő, nyújtott gótikus ablakával, a hátul félköríves apszissal záródó szögletes tere nemesen egyszerű, szép látvány. A színes ólomüveg ablakot és a világítótesteket L. Szabó Erzsébet Munkácsy-díjas tervező készítette, az oltárképet és a keresztutat Borics József festette. A tetőtér ács munkáit Hak Antal, a famunkákat Tóth József egri műbútorasztalos készítette. A harangot a főegyházmegye adományából ifj. Gombos Miklós őrbottányi harangöntő öntötte. A külső és belső tér festését nagy Sándor szajlai festőmester végezte, a burkolatot id. Ipacs István készítette. A munkálatok folyamán legtöbbet Molnár Mózes kőkúti lakatos segédkezett.

Barát és Apáca szikla, Török asztal

Barát és Apáca sziklákA vár tetejéről két magányos sziklát pillanthatunk meg. A különleges alakú sziklaalakzatok vulkáni működés közben a kráterből kiszóródott riolittufából keletkeztek. A köznyelv igen találóan a Barát és az Apáca neveket adta a szikláknak, mely utal a természet évezredes munkája nyomán kialakult formájukra. A kiszórt, laza anyagba óriási vulkáni bombák hullottak, és beágyazódtak. Az ellenállóbb kőzetek az alattuk levő puhábbakat megvédték az erózió pusztításától, és így formálódtak a kőzetek.

A Barát és Apáca sziklákhoz kényelmes, bár kissé emelkedő sétaúttal eljuthatunk. A vár alatti parkolóból aszfaltozott út visz a vár alatt nyeregbe. Innen balra a várba kapaszkodhatunk fel, míg jobbra a Barát és Apáca sziklához jutunk. Továbbsétálva a Török asztal a következő megálló. Nevét talán formájáról kaphatta, a lapos kő valóban emlékeztet asztalra. Innen páratlan kilátás nyílik a Bükk irányába.

Támogatók

Új Magyarország fejlesztési terv
NORDA Észak-Magyarországi Regionális Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft.
Sirok Község Önkormányzata

Online felhasználók

Jelenleg 0 felhasználó és 1 vendég van a webhelyen.