|

Látnivalók a környékben

Nyomtatóbarát változat

Várak, kastélyok | Múzeumok, tájházak | Természeti értékek

Várak, kastélyok

  • Egri vár
  • Távolság Sirokból 25 km

Az első magyar király, Szent István püspökséget alapított itt 1001-1009 között, melynek védelmére 1248-tól kezdődően kővár épült. Az elpusztult román stílusú templom helyére a várdombon gótikus majd későgótikus stílusban építettek katedrálist. A várban kiépült püspöki székhely fénykorát a XV. században élte. A török hódítás idején 1552-ben Eger kétezer fős védőserege közel negyvenszeres túlerővel szemben, ötheti ostromban védte meg a várat. A hősies helytállás a magyar történelem egyik kiemelkedő eseménye, s híre – Gárdonyi Géza történelmi regénye révén – a világ minden részébe eljutott.

Az egri vár ma védett műemlék, melyben a Dobó István Vármúzeum működik. Az állandó kiállításokon bemutatják a vár történetét, föld alatti erődrendszerét a kazamatákat. A börötnkiállításon a középkori büntetési módok és ezek eszközei láthatók. A kőtárban megtekinthetők az elpusztult katedrálisok maradványai, a hősök termében az 1552-es várvédelmet irányító várkapitány, Dobó István márvány síremlékének fedőlapja. A várban található Egri Képtár hazánk egyik jelentős képzőművészeti gyűjteménye, mely németalföldi, itáliai, osztrák és magyar festményeket őriz.

  • Kisnánai vár
  • Távolság Sirokból 17 km

A vár építtetője és tulajdonosa az Aba nembeli Kompolti család volt. 1325-ben Kompolti Péter, a királyné tárnokmester felosztja birtokát fiai között. ez az első írásos nyoma a várnak. A forrásokban két Nána is szerepel, Lovász-Nána és Egyházas-Nána. Feltehetően ez utóbbi lehetett a mai Kisnána. Ezt támasztja alá, hogy az 1962-es régészeti feltáráskor románkori templom maradványai kerültek elő. A vár legkorábbi része a 11-12. századra tehető. A későbbi századokban többször átépítették, bővítették. Az 1400-as évek közepén alakították ki védelmi rendszerét. Kettős várfalat emeltek, a várat vizesárok vette körül. A vár feltehetően Eger elestekor, 1596-ban a törökök kezére került, ekkor lerombolták. Többé nem építették újjá.

1960-as években a restaurálás során igényesen megépített gótikus vár falai kerültek felszínre, amit az évszázadok során elvégzett feltöltések eltakartak. A szabálytalan téglalap alakú vár két legfontosabb része az északi oldalon előkerült palotaépület és a déli oldalon a vártemplom. A falakból megállapítható a gótikus eredet, amit a klasszikus rózsaablakok is bizonyítanak.

  • Edelényi kastély
  • Távolság Sirokból 90 km

Az Aggtelek kapujában, található L'Huillier-Coburg-kastély az ország egyik legnagyobb és legjelentősebb barokk kastélya. Az 1716-30 közöt épült együttest a lotharingiai származású L'Huillier Ferenc János egri várkapitány építtette. A kastély emeleti hét szobájának rokokó díszítőfestése a legteljesebben fennmaradt világi falképegyütteseink közé tartozik. Külön érdekessége, hogy a falképek női figuráinak mindegyike vélhetően Mária Terézia arcmását mutatja. A 19. században Edelény a Szász-Coburg-Gothai hercegi család birtokába került. A família életében nem számított jelentősnek a kastély, s egy részét 1861-ben Járásbíróság céljaira engedték át. 1928-ban az Igazságügyi Minisztérium tulajdonába került a kastély, melyben még börtönszárnyat is létesítettek. A második világháború után lakások, óvoda, Járási Ügyészség kapott helyet a kastélyban, parkjának jelentős részét pedig felszabdalták, a barokk kert helyén futballpályát alakítottak ki 1945 után. Az 1990-es években hosszú ideig üresen álló és romló műemléki együttest 2001-ben vette át a Műemlékek Nemzeti Gondnoksága és elvégezte a legégetőbb állagvédelmi munkákat. 2004-2006 között egyes részek helyreállítására - például a középrizalit tetőszerkezete - is sor került, s az intézmény 2006-ban kezdte meg a 2,2 milliárd forint nagyságrendű uniós kiemelt turisztikai projekt kimunkálását.

Múzeumok, tájházak

  • Recsk, Ércbányászati kiállítás
  • Távolság Sirokból 8 km

A Művelődési Ház épületében kapott helyet a kiállítás. Az épületet 1943-ban emelték, belső faszerkezetét, máramarosi fenyőkből készült eredeti famennyezete teszi rendkívül széppé és érdekessé. Az épület eredetileg Bányász Kultúrotthonnak készült, a mára már megszűnt ércbánya tartotta fenn. Recsk önkormányzata felújította az épületet, ahol 2000-ben nyílt meg az állandó kiállítás. A szabadban csillék, bányászati gépek, a két teremben a bányászathoz használt eszközök, bányászati térképek láthatók. A bányászat múltjából több mint150 ásvány, féldrágakő ad ízelítőt.

  • Mátraderecske, Népművészeti ház és Palóc Út információs központ
  • Távolság Sirokból 12 km

A Népművészeti Ház első részében a Heves Megyei Háziipari Szövetkezet működtet boltot, ahol jellegzetes palóc szőtteseket, terítőket, ruhákat vásárolhatunk. A háznak ezt a részét 2005-ben jelentősen átalakították és kibővítették, itt kapott ugyanis helyet a Palóc Út információs központ is. A Palóc Úthoz tartozó hevesi és nógrádi településekről, a Palóc Út egészéről kaphatunk információkat.

A ház másik felében kialakított két szoba közül az első a palóc táj jellegzetességeit viseli magán, míg a másikban Mátraderecske sajátos geológiai jellegzetességével ismerkedhetünk meg.

  • Parádfürdő, Cifra istálló, Kocsimúzeum
  • Távolság Sirokból 15 km

Parádfürdő legnevezetesebb látnivalóját 1880-ban építtette Ybl Miklós tervei alapján gróf Károlyi György. Az uradalmi istállót díszes külseje és vörös márvánnyal díszített belső kialakítása miatt Cifra istállónak neveznek. Az eklektikus stílusú épületet főleg a felnémet építési elemek felhasználása jellemzi, külső kiképzése mellett nem marad el a belső tereké sem, boltíves istállótermeit vörös márványburkolat borítja. Itt nyitották meg 1971-ben a Közlekedési Múzeum Kocsimúzeumát, ahol a kerék feltalálásától kezdve a bognármesterség eszközein át a díszes főúri hintókig számtalan érdekességgel találkozunk.

  • Parád, Tájház
  • Távolság Sirokból 17 km

A fából és kőből épült zsúptetős tájház egy tipikus palóc nagycsalád 19. századi portáját és életmódját mutatja be. A lakóházban szoba, konyha, pitvar és kamra van a 150 évvel ezelőtti állapotnak megfelelően berendezve. A falu közepén álló, fából és kőből épült zsúptetős, háromsejtű ház régi parádi család tulajdona volt.

  • Gyöngyös, Mátra múzeum
  • Távolság Sirokból 43 km

A barokk stílusú kastélyt Orczy (I.) Lőrinc építette a 1769-70-ben. Feltételezhető, hogy vadászkastélynak készült az U alakú épület, nem állandó lakóhelynek, hiszen ideje nagy részét más birtokain, Tarnaörsön és Pesten töltötte. Unokája II. Lőrinc építette át 1826-ban klasszicista stílusban, amikor a barokk kastélyból angolkerttel övezett harmonikus klasszicista épület vált. A kertben üvegház is állt, a citrom-, narancsfák átteleltetésére. A kastélykert kapuján látható oroszlánok Uhrl Ferenc alkotásai. Az Orczy örökösöktől 1937-ban vette meg a város a kastélyt, s már akkor felmerült, hogy kastélymúzeumként működjön tovább. A park területe helyi védettségű természetvédelmi terület 1952 óta. A kastélyban 1957-től működik a múzeum.
Az elmúlt években több mint kétmilliárd forintot költöttek a gyöngyösi Orczy-kastély teljes felújítására és egy új természettudományi pavilon felépítésére. A múzeum felújításakor értékes leletekre is bukkantak a munkálatok során: a vakolat eltávolítása után az egyik teremben hét, szokatlanul jó állapotban megmaradt falfestményt találtak. A freskók Magyarország legnagyobb összefüggő barokk teremsorának falait borítják, s vélhetően egyidősek az épülettel, vagyis az 1700-as években készültek. Megújult a mintegy 2000 négyzetméter alapterületű kastélyépület, ahol vadásztörténeti és történeti kiállítás kapott helyet.

  • Eger, Gárdonyi Géza emlékmúzeum
  • Távolság Sirokból 25 km

Az épület az író lakóháza volt 1897-1922 között. Itt írta sok művét, közötte az Egri csillagokat is, amely a 16. századi törökellenes harcoknak állít emléket. Az előszoba a kezdettől fogva a könyvek befogadására szolgált. A hálószobában szinte minden bútordarab az eredeti helyén maradt. A tetővilágításra a napközbeni zajtól védő, zárva tartott ablakok miatt volt szükség. Könyveinek száma megközelítette a tízezret, de annak értéke a tartalomban, tárgykörük változatosságában van.

További kiállítások Egerben:

  • Palóc népművészeti kiállítás
  • Telekessy patikamúzeum
  •  Az Egri Dohánygyár története

Természeti értékek

  • Parád, Ilona-völgyi-vízesés
  • Távolság Sirokból 18 km

A Mátra természeti szépségei között az Ilona-völgyet feltétlenül érdemes megnézni. Kényelmes körtúrával a völgy és környéke számos látnivalóját felkereshetjük. Az Ilona-völgyben utunkat az Ilona-patak kíséri, melyet többször keresztezünk. Az aszfaltozott utat évszázados — vadgesztenyékből és hársakból álló — fasor szegélyezi. A Mátra legnagyobb vízesése az Ilona-völgyi, különösen csapadékos időben nyújt szép látványt. Sétánkon több forrást is érinthetünk, köztük a parádóhutai Klarissza-forrást is, melynek gyógyhatású, vastartalmú vizét Kitaibel Pál, kiváló botanikusunk fedezte fel.

  • Verpeléti Vár-hegy
  • Távolság Sirokból 12 km

A Tarna-völgyében, a verpeléti vasútállomástól északnyugatra, a közelben csonka hegykúp magasodik, a verpeléti Vár-hegy (196 m). Természetvédelmi ritkaság, egyben Európa egyik legszebb földtörténeti kincse. A névadó várnak ma már nyoma sincs, sőt az alig 200 m tengerszint feletti magasságú hegy központi részét is kibányászták. A kőkitermelés során azonban akaratlanul feltárták hazánk egyetlen, csaknem eredeti épségben megmaradt vulkáni kúpját. A Várhegy egy vulkánembrió, a vulkáni dómok csoportjába tartozó olyan járulékos kráter, amelyhez hasonlóak napjainkban a szicíliai Etna oldalai láthatók. A mátrai vulkanizmus késői, elhaló szakaszában keletkezett. A vulkáni csatorna torkáig lemélyített kráter belső falán feltárul a múlt, nagyon jól tanulmányozhatók rajta a vulkán keletkezésének mozzanatai és a lávadugó kialakulásának kísérőfolyamatai. A hegy 30 hektáros területe 1975 óta védett. A területen található védett növények közül a csinos árvalányhaj, a leánykökörcsin, a piros kígyószisz, sárga kövirózsa, erdei szellőrózsa, a magyar zergevirág és a macskahere a legjellemzőbbek.

  • Istenmezeje Noé szőlője
  • Távolság Sirokból 20 km

A település nevezetessége a Noé szőlője elnevezésű szikla, mely a néphit szerint úgy jött létre, hogy Jézus és Péter apostol az istenmezei szőlősdomb alatt gyalogoltak, megszomjaztak, és a gyümölcsszedő asszonyoktól szőlőt kértek. Az asszonyok megtagadták kérésüket, ezért Jézus kővé változtatta az ültetvényt. A valóságban a „Noé szőlőjének” nevezett hegyoldalon, illetve a Váraszótól északra húzódó hosszú völgyekben többnyire kopár, meredek sziklafalakat látunk, ezek az erózió hatásának tipikus példái. A lejtőkön enyhe rétegződéssel pados homokkövek mutatkoznak, vastagságuk 10 cm-től 1 méterig változik. Erdőkövesdről a Táncsics utcán balra kanyarodunk, ez vezet ki Váraszó felé.

  • Bátonyterenyei Gyürky-Solymossy kastély parkja
  • Távolság Sirokból 37 km

Bátnyterenye kisterenyei városrészében áll a 17. században a Gyürky család által építtetett hagymakupolás kastély barokk stílusú, kétszintes épülete. Téglalap alakú, homlokzata előreugró, amely a földszinten a főbejáratot és középen egy fogadószobát foglal magába. A kastélyhoz tartozik egy a Gyürky és Solymossy bárók által kialakított 13 hektár területű angolparkszerű kert, melyben a hazai honos fák mellett megtalálható a spanyol jegenyefenyő és a kínai borókafenyő. Legdíszesebb területe az épület közvetlen környezetében lévő rész, és a kastélyhoz vezető széles sétautak. A parkot és területét 1975-ben védetté nyilvánították.

  • Szomolya, kaptárkövek
  • Távolság Sirokból 22 km

A természetvédelmi terület a Szomolya fölött emelkedő Vén-hegy nyugati lejtőjén, a Kaptár-völgyben helyezkedik el, ahol a riolittufa vonulat nyolc nagyobb, fülkés sziklára, sziklavonulatra, kőkúpra tagolódik. Ez hazánk legtöbb fülkével (117 db) rendelkező kaptárkő csoportja. További kaptárkövek láthatók Cserépfalu, Cserépváralja települések közelében. A kaptárkövek, olyan sziklavonulatok vagy kúp alakú kőtornyok, amelyek oldalaiba a régmúlt korok emberei fülkéket faragtak. Ezek a földtani alakzatok tehát az ember formaalakító tevékenységének nyomait is magukon hordozzák, ezért régészeti, néprajzi, kultúrtörténeti értéket is képviselnek.

  • Egerszalóki hőforrás
  • Távolság Sirokból 26 km

Az egerszalóki termálkút Heves megyében, a Déli-Bükk és a Mátra között, Egerszalók és Demjén közigazgatási határán húzódó Maklány-völgyben található. A nátriumot is tartalmazó kalcium-magnézium hidrogénkarbonátos hévíz, melynek metakovasav tartalma is jelentős, a kénes gyógyvizek kategóriájában a legjobb besorolást kapta. A település két termálvízkúttal rendelkezik. Az elsőt 1961-ben fúrták, melynek talpmélysége 357 m, és erősen gázos, sókiválásos, 65-68 °C-os termálkarsztvizet szolgáltat. A kutat 1987-ben melléfúrással felújították, így jött létre a 426 m talpmélységű új hévízkút, amely szabad túlfolyással kalcium-magnézium hidrogénkarbonátos termálkarsztvizet biztosít 720 mg/l összes oldott sótartalommal.

Támogatók

Új Magyarország fejlesztési terv
NORDA Észak-Magyarországi Regionális Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft.
Sirok Község Önkormányzata

Online felhasználók

Jelenleg 0 felhasználó és 0 vendég van a webhelyen.